2.évfolyam:

Kevéssé ártalmas varázslények

Író:	Eric S. Weaver
Dátum:	2011.06.05. 11:33
Tantárgy:	Sötét Varázslatok Kivédése

A mai órán először néhány kevéssé veszélyes varázslénnyel fogunk foglalkozni, amelyek vagy valamilyen tulajdonságuknál fogva kiemelten értékesek, vagy bár nem minősíthetőek igazi fenevadaknak, ha nem tudjuk, hogyan védekezzünk ellenük, nagyon rosszul járhatunk. A következő órán a komolyabb, veszélyesebb bestiákat nézzük meg.
Kezdhetjük is.

Alapinformációk
   Őshonos: mindenhol elterjedt
   M.M. osztály: XXX

Az ashwinder a hosszabb ideje égő, őrizetlenül hagyott mágikus tüzek parazsában keletkezik. A vékony, sápadt-szürke, siklószerű lény születése után nyomban elhagyja a tüzet, és elkúszik az épület sötétebb részei felé. Útját hamucsík jelzi. Az ashwinder egyetlen óráig él. Miután talált egy félreeső helyet, s ott lerakta tojásait, egyszerűen elporlad. Tojása izzóvörös színű és tűzforró. Ha nem hűtik le a megfelelő bűbájjal, percek alatt felgyújtja a lakóépületet. Aki tehát észreveszi, hogy egy vagy több ashwinder szabadult el a házban, azonnal eredjen a nyomába, és sürgősen kutassa fel a ashwinder-fészket.
A lehűtött tojás a szerelmi bájitalok értékes hatóanyaga, egészben elfogyasztva pedig gyógyítja a maláriát. Ashwinderrel a világ minden részén találkozhatunk.
 

Alapinformációk
   Egyéb megnevezései: irish phoenix
   Őshonos: Nagy-Britannia és Írország
   M.M. osztály: XX

Az augurey Nagy-Britanniában és Írországban honos, de Észak-Európában is felbukkan néha egy-egy példánya. Zöldesfekete tollazatú, sovány, mélabúsnak tetsző madár - megjelenésében némileg emlékeztet egy csökött, alultáplált keselyűre. Rendkívül félénk állat. Tüskés bokrokban fészkel, táplálékát nagyobb
rovarok és tündérek alkotják. Napjait túlnyomórészt könnycsepp alakú fészkében megbújva tölti, csak szakadó esőben kel szárnyra. Az augurey jellegzetesen mély, lüktető énekét egykor a halál előjelénekhitték. A varázslók elkerülték az augurey-fészkeket, nehogy meghallják a szívszorító hangot. Mondják, több mágus is szívrohamot kapott, mikor bokrok közelében járva megütötte a fülét az augurey sírása.A kitartó vizsgálódások azonban végül kimutatták, hogy az augurey énekével csupán az eső közeledtét jelzi. Azóta divattá vált az augureyt mint házi időjóst tartani, bár a madárnak a téli hónapokban
tapasztalható szüntelen „óbégatása” sokak szerint elviselhetetlen. Az augurey tolla pennaként nem használható, mivel taszítja a tintát.

Alapinformációk
   Őshonos: Ausztrália
   M.M. osztály: XXX

Ausztráliában honos rovar. Kb. 12 mm-es, s bár színe élénk zafírkék, sebes röpte miatt a muglik csak elvétve veszik észre, mi több, gyakran a varázslók is csak akkor figyelnek fel rá, ha már megcsípte őket. Az állat szárnya a feje tetején helyezkedik el, s repülés közben a test többi részével együtt propellerként forog. A potroh hosszú, vékony fullánkban végződik. A billywig csípése szédüléssel és lebegéssel jár. A fiatal ausztrál boszorkányok és varázslók körében nemzedékek óta dívik a billywiggyûjtés szokása. A befogott példányokat csípésre ingerlik, hogy élvezhessék az említett mellékhatásokat. Tudnivaló azonban, hogy a túl sok csípés napokig tartó, irányíthatatlan lebegést okoz, súlyosabb allergiás reakció esetén pedig az elemelkedés krónikussá válhat. A szárított billywigfullánkot bájitalok készítéséhez használják, s úgy tudni, a Bűvös Bizsere nevű népszerű édesség összetevői között is szerepel.

 

Alapinformációk
   Őshonos: Ny-Anglia, Dél-Németország, Skandinávia
   M.M. osztály: XX

A bowtruckle faőrző kisbestia, Nyugat-Anglia, Dél-Németország és egyes skandináviai erdők lakója. Igen nehéz észrevenni, mivel kicsiny (max. 20 cm magas), és apró barna szemétől eltekintve egy darab gallyas fakéregre hasonlít. A bowtruckle rovarevő, s alapjában véve igen félénk, béketűrő lény. Ha azonban valaki ártó szándékkal közeledik az általa őrzött fához, köztudottan megvadul. A lomb közül leugorva támad, és hosszú, hegyes ujjait az otthonát fenyegető favágó vagy kéregfaragó szemébe vájja. Ha fatetűvel kínálják, azt békésen elfogyasztja, s engedi, hogy a boszorkány vagy varázsló varázspálcának való ágat vágjon a fájáról.
 

Alapinformációk
   Őshonos: mindenhol elterjedt
   M.M. osztály: XXX
 
A világszerte elterjedt bundimun házi kártevő. A padló alatt és a szegélylécek mögött közlekedik, jelenlétét átható rothadásszag jelzi. A bundimun váladéka rothasztó hatású, a házak alapjait támadja meg. Nyugalmi állapotában a bundimun pislogó, zöldes penészfoltra hasonlít, de ha megzavarják, kidugja számos,pókszerűen hosszú lábát, és fürgén eliszkol. Port és piszkot eszik. Csutakoló ráolvasással megtisztíthatjuk otthonunkat a bundimunoktól, de ha már túl nagyra nőttek, sürgősen értesítsük a Varázslényfelügyeleti Főosztályt (Kártevőmentesítési Alrészleg), mielőtt összedől a ház. A hígított bundimunváladékot - felületaktív anyagként - mágikus tisztítószerekbe keverik.
 
 

Alapinformációk
   Őshonos: DK-Anglia
   M.M. osztály: XXX

A crup Anglia délkeleti részéről származik. Villás farkától eltekintve nagyjából úgy fest, mint egy russelterrier. A crupot szinte bizonyosan mágusok tenyésztették ki, mivel varázslókkal szemben végtelenül engedelmes, a muglikhoz viszont ellenségesen viszonyul. Kiváló háztáji „tisztogató”: a kerti törpétől a régi gumiabroncsig mindent megeszik. Crup-tartási engedély a Varázslényfelügyeleti Főosztálytól szerezhető be. Az igénylőnek egyszerű vizsga keretében számot kell adnia arról a képességéről, hogy muglilakta területen is kordában tudja tartani a bestiát. A gazda köteles 6-8 hetes korban fájdalommentes metszőbűbáj segítségével levágni a crupkölyök villás farkát, nehogy az feltűnjön a mugliknak.
 

Alapinformációk
   Őshonos: Mauritius
   M.M. osztály: XX

A diricawl pufók testű, bolyhos tollazatú, repülésre képtelen madár. Mauritius szigetén őshonos. Igen jellegzetes módon menekül: tollhullatva eltűnik, hogy aztán valahol másutt felbukkanjon. (Ezzel a képességgel a főnix is rendelkezik, egyébiránt.) A faj érdekessége, hogy egykor a muglik is tudtak a létezéséről, bár ők „dodó” néven ismerték. Mivel nem voltak tisztában vele, hogy a diricawl képes eltűnni, azt hitték, vadászaik kiirtották a fajt. Tekintve, hogy ez a tény a jelek szerint rádöbbentette őket a többi élőlény válogatás nélküli pusztításának veszélyeire, a Mágusok Nemzetközi Szövetsége nem tartja célszerűnek eloszlatni a diricawl kihalásának tévhitét.

Alapinformációk
   Egyéb megnevezései: harapós tündér
   Őshonos: Amerika, Európa
   M.M. osztály: XXX

A doxi egy apró, tündérszerű lény. A kifejezés maga a holland „docke”, vagyis baba, bábú szóból ered, utalva a doxi kis méreteire, de egyébként a lény további tulajdonságai semmiben nem hasonlítanak a névadó kifejezésre. Bőrük királykék színű, testük sűrű, fekete szőrzettel borított. Négy-négy karjuk és lábuk van, valamint fényes, dongószerű szárnyaik és két sor méregfoguk. Ha valakit megmar egy doxi, azonnal be kell adni az ellenmérget, máskülönben visszafordíthatatlanul lebénulhat a megharapott végtag, vagy egyéb testrész.
A doxik a hideg éghajlatot kedvelik, főként Európa és Amerika északi részén őshonosak, de például a magyar hegyekben is megtalálható néhány példányuk. Itt, a kastély melletti erdőben is összefuthattok velük, úgyhogy figyeljetek nagyon jól, nehogy megharapjanak benneteket.
A doxik tojásokkal szaporodnak, melyeket a föld alá temetnek. Egy nőstény doxi akár ötszáz tojást is le tud rakni egyszerre, melyekből két-három hét múlva kikelnek az utódok.
A doxik kártevőkként vannak számon tartva, mivel lakóházakban is élősködhetnek, többnyire a függönybe rejtőzve. Egy doxicid nevű doxiirtó-szerrel lehet ellenük védekezni.

Alapinformációk
   Őshonos: Európa, É- és D-Amerika
   M.M. osztály: XXX

A dugbog Európa, Észak- és Dél-Amerika lápvidékeinek lakója. Ha mozdulatlan, könnyen összetéveszthető egy fadarabbal, de ha közelebbről megszemléljük, észrevehetjük uszonyszerű tappancsait és éles fogait. A dugbog csúszva, kígyózva közlekedik a mocsárban. Főleg kisemlősöket fogyaszt, de súlyos sebet ejthet a sétáló ember bokáján is. Legkedveltebb csemegéje azonban a mandragóra. Sok mandragóratenyésztővel előfordult már, hogy legszebb palántájának levelét félrehajtva, az alatt szétmarcangolt, véres cafatokat talált - a dugbog lakomájának maradékait.

Alapinformációk
   Őshonos: Afrika
   M.M. osztály: XXX

A fwooper feltűnően élénk színű afrikai madár. Lehet narancssárga, rózsaszínű, citromzöld vagy sárga. Tollából igen szép penna készíthető, de színpompás, mintás tojása is kedvelt. Éneke - bár kezdetben kellemes hallgatni - hosszú távon őrjítő hatású, ezért a fwoopert mindig némító átokkal verve árulják. Az átkot havonta meg kell újítani. A fwooper-vásárláshoz külön engedély szükséges, mivel az állat tartása fokozott körültekintést igényel.
 

Alapinformációk
   Őshonos: É-Európa
   M.M. osztály: XXX

Az Európa északi tájain honos glumbumble szürke, szőrös testű, repülő rovar. Melankóliakeltő melaszt termel, melyet a hopszánglevél elfogyasztása után fellépő hisztéria gyógyítására használnak. A glumbumble gyakran költözik be méhkasokba, s fertőzi meg a mézet. Fészkét faodúban, barlangban vagy más sötét, félreeső helyen építi. Csalánnal táplálkozik.

Alapinformációk
   Őshonos: Európa
   M.M. osztály: XXX

A hippogriff sasfejű, lótestű nagybestia. Európából származik, de mára az egész világon elterjedt. A hippogriff megközelítésekor nézzünk az állat szemébe, s békés szándékunkat jelezzük meghajlással.Ha a bestia viszonozza a gesztust, odamehetünk hozzá. A hippogriff elsősorban a földből kikapart rovarokkal táplálkozik, de szívesen elfogyaszt madarakat és kisebb emlősöket is. Fészkét a földön építi, s egyetlen nagy, törékeny héjú tojást
rak, melyből alig 24 óra múlva kikel az utódállat. A kicsi egy hét alatt megtanul repülni, de hosszabb utakra csak hónapok múltán tudja elkísérni anyját.
 

Alapinformációk
    Őshonos: Görögország
    M.M. osztály: XXX

A Görögországban őshonos hippokamposz deréktól előre ló, attól hátra hal. Bár a faj a Földközi-tengerben honos, a sellők 1949-ben Skócia partjainál befogtak és megszelídítettek egy gyönyörű, kék-aranyderes példányt. A hippokamposz nagy, félig átlátszó héjú tojásában jól megfigyelhető az ebicsikó.

 

Alapinformációk
    Őshonos: Nagy-Britannia, Írország
    M.M. osztály: XX

Kizárólag Nagy-Britanniában és Írországban előforduló kisbestia. Gyakran összetévesztik a hasonló méretű (15-20 cm-es) tündérmanóval, bár az imp nem tud repülni, és korántsem nevezhető színpompásnak (általában sötétbarna vagy fekete). A humora azonban épp olyan közönséges, mint a tündérmanóé. A vizenyős, lapos területeket kedveli, de folyópartokon is tanúi lehetünk, amint kedvenc elfoglaltságát űzi: megpróbálja fellökni, elgáncsolni az arra járókat. Az imp apró rovarokat eszik; szaporodási szokásai hasonlóak a tündéréhez, de petéiből nem hernyók, hanem „kész”, kb. 2,5 cm-es utódok kelnek ki.
 

Alapinformációk
    Őshonos: Nagy-Britanniában, Írországban és Észak-Amerikában
    M.M. osztály: XXX

A jarwey Nagy-Britanniában, Írországban és Észak-Amerikában honos. Csupán annyiban különbözik egy nagyra nőtt menyéttől, hogy beszélni tud. Alacsony értelmi szintjéből kifolyólag azonban tartalmas eszmecsere nem folytatható vele: megnyilvánulásai rövid (s gyakran sértő) kijelentésekre korlátozódnak, ezekkel viszont cseppet sem fukarkodik. A jarweyk életük nagy részét a föld alatt töltik; főleg gnómokra vadásznak, de zsákmányul ejtik a vakondot, a patkányt és a mezei egeret is.
 
 

Alapinformációk
   Őshonos: Európa, É-Amerika
   M. M. osztály: XX

Az Európa és Amerika északi részén elterjedt jobberknoll apró testû, kék pettyes, rovarevõ madár. Érdekes tulajdonsága, hogy élete végégig néma, de halála percében hosszan felkiált. Búcsúdalával kiad magából minden hangot, amit életében hallott, visszafelé „öklendve fel” azokat. A jobberknolltoll az igazságszérumok és a memóriaital egyik hozzávalója.

Alapinformációk
   Őshonos: Írország és Anglia tavaiban
   M. M. osztály: XX
A kákalagok vízi lények, amelyek a tó fenekén élő növények között élnek.  Testük és fogaik zöld színűek, fejükön apró szarvacska látható. Hosszú ujjaikat arra használják, hogy az áldozatukat megragadják és lehúzzák a víz mélyére. Erőszakosak és agresszívak mind a varázslók, mint a muglik irányában.
Halakkal, algákkal és apró tengeri élőlényekkel táplálkoznak, de nem vetik meg az emberhúst sem, épp ezért kapták a „sötét lény” besorolást. Legyőzni azonban nem nehéz őket, a trükk abban rejlik, hogy valamilyen módon meg kell törni a szorításukat, mert bár ujjaik nagyon erősek, hosszúságuk miatt könnyedén törnek.

Alapinformációk
   Őshonos: Európa, Amerika
   M. M. osztály: XXX

Az Európa és Amerika északi felén honos knarlt a muglik általában sündisznónak nézik. Külsõre a két faj valóban tökéletesen egyforma, de van köztük egy fontos viselkedésbeli különbség. A sün, ha élelmet tesznek ki neki a kertbe, elfogadja és elfogyasztja az adományt. A knarl ezzel szemben a gesztusból arra következtet, hogy a ház lakója csapdába akarja csalni õt, és bosszúból feldúlja a kertet, nem kímélve se növényt, se díszeket. Nem egy mugli gyermek szenvedett már el méltatlanul büntetést olyan vandál cselekedetért, melynek valódi tettese egy sértõdött knarl volt.
 

Alapinformációk
   Őshonos: Nagy-Britannia
   M. M. osztály: XXX

A kneazle-t, ezt a macskaszerû kisbestiát Nagy-Britanniában tenyésztették ki, de ma már a világ minden részébe exportálják. A kneazle bundája foltos, pettyes vagy tarka, füle feltûnõen nagy, farka az oroszlánéhoz hasonló. Okos, önálló, esetenként agresszív állat, de ha megkedvel egy boszorkányt vagy
varázslót, remek házi kedvenc válik belõle. Különleges képességei közé tartozik, hogy felismeri az alattomos, gyanús egyéneket, és biztos ösztönnel hazavezeti eltévedt gazdáját. Keresztezhetõ a macskával; egyszerre legfeljebb nyolc kölyköt fiadzik. Kneazle (a cruphoz és a fwooperhez hasonlóan) csak engedéllyel tartható, mivel külseje elég szokatlan ahhoz, hogy felkeltse a muglik érdeklõdését.
 

Alapinformációk
   Őshonos: Északi-tenger
   M. M. osztály: XXX

A lobalug az Északi-tenger fenekén él. Ez a 25 cm hosszú, meglehetõsen primitív lény mindössze egy gumiszerû csõbõl és egy méregzsákból áll. Ha veszélybe kerül, összehúzza méregzsákját, és tartalmát támadója felé pumpálja. A sellõk fegyverként használják a lobalugot, egyes varázslók pedig bájitalokba keverik lefejt mérgét. A méreg felhasználását szigorú elõírások korlátozzák!

Alapinformációk
   Őshonos: Európa
   M. M. osztály: XXX
A mackled malaclaw szárazföldi állat, Európa sziklás partvidékein él. Annak ellenére, hogy némileg hasonlít a homárra, semmiképp sem tanácsos megenni, mert húsa magas lázat és visszataszító zöldes bõrelszínezõdést okoz. A mackled malaclaw páncélja világosszürke, sötétzöld pöttyökkel. Nagysága nem haladja meg a 30 cm-t. Fõleg apró héjas állatokat fogyaszt, de nagyobb testû zsákmánnyal is megbirkózik. Csípése különös mellékhatással jár: a sérültet az eset után kb. egy hétig balszerencse üldözi. Akit mackled malaclaw csípett meg, legalább egy héten át ne kössön fogadásokat, és ne kezdjen kockázatos vállalkozásokba, mert biztos kudarcra számíthat.

Alapinformációk
   Őshonos: Nagy-Britannia, Írország
   M. M. osztály: XXX
A moke kb. 25 cm hosszú, ezüstös zöld gyík. Nagy-Britanniában és Írországban lelhetõ fel. Bármikor képes összezsugorodni, ennélfogva a muglik még soha egyetlen moke-ot se vettek észre. A moke-bõrt a varázslók nagy becsben tartják, mivel kiváló erszény, pénztárca készíthetõ belõle. A pikkelyes bõr idegen közeledtére összezsugorodik, csakúgy mint az élõ állat, így a zsebmetszõk, tolvajok nehezen találják meg.
 

Alapinformációk
   Őshonos: világszerte
   M. M. osztály: XX

A mooncalf rendkívül félénk teremtés - csak teliholdkor merészkedik elõ odújából. Halványszürke teste sima. Esetlenül vékony lába jókora, lapos lábfejben végzõdik. Két dülledt, kerek szeme a feje tetején helyezkedik el. Elhagyatott helyeken a mooncalfok hátsó lábukra állva bonyolult koreográfiájú táncot - sokak szerint egyfajta násztáncot - lejtenek a holdfényben. A búzaföldeket gyakran érdekes geometriai alakzatokban tapossák ki, nagy fejtörést okozva ezzel a mugliknak. Holdfényben táncoló mooncalfokat látni felejthetetlen élmény, emellett hasznos is lehet: ha ugyanis napkelte elõtt összegyûjtjük az ezüstszínû ürüléket, s azzal trágyázzuk a mágikus növények, virágok ágyasait, a palánták rendkívül gyorsan és nagyra nõnek. Mooncalfokat világszerte találunk.
 

Alapinformációk
   Őshonos: Nagy-Britannia
   M. M. osztály: XXX

A murtlap patkányszerû lény, Nagy-Britannia partvidékeinek lakója. Hátán tengeri rózsára emlékeztetõ kinövés található. Ez a „lobonc”, ha pácolva megesszük, ellenállóbbá tesz az átkokkal, rontásokkal szemben. Túl nagy mennyiségben fogyasztva azonban csúnya vörös szõr nõ tõle a fülünkben. A murtlapok héjas állatokat esznek, valamint azoknak a lábát, akik botor módon rájuk lépnek.
 

Alapinformációk
   Őshonos: Oroszország, Amerika
   M. M. osztály: XXX

A nogtail Oroszország és Amerika ritkán lakott területein elõforduló démon. Csökött malacra hasonlít. Hosszú lába, tömpe farka és keskeny, fekete szeme van. Belopakodik az ólba, és a malacokkal együtt szopja a kocát. Minél tovább teheti ezt észrevétlenül, minél nagyobbra nõ, annál több kárt okoz a gazdaságnak, ahova beköltözött. A nogtail rendkívül fürge, igen nehéz elkapni, de ha egy fehér kutya kiûzi a birtokról, nem tér vissza többet. A Varázslényfelügyeleti Fõosztály Kártevõmentesítési Alrészlege tucatnyi albínó ebet tart készenlétben erre a célra.

Alapinformációk
   Őshonos: világszerte
   M. M. osztály: XX

A padlásszörny csúf, de nem különösebben veszélyes lény. Külsõre pedig elég ijesztõ, kissé nyálkás testû,és fogszabályzásra is szorulna. Általában varázslók birtokában lévõ házak padlásán vagy a pajtában lakik, ahol összefogdossa és elfogyasztja a pókokat, molylepkéket. Gyakran hallat panaszos hangokat, néha kisebb tárgyakat hajigál céltalanul, de alapjában véve jámbor, együgyû lény, legfeljebb rámordul arra, aki elbotlik benne. A Varázslényfelügyeleti Fõosztályon belül mûködõ Padlásszörny Különítmény minden esetben eltávolítja a bestiákat a muglikézbe kerülõ ingatlanokból, de a varázslók számára a padlásszörny jelenléte általában kedvelt társalgási téma, sõt, sok családban házi kedvencnek tekintik.

Alapinformációk
   M. M. osztály: XXX

Ennek a gömbölyû, márványos testû halnak két hosszú, úszóhártyás lába van. A mély tavak lakója. A fenéken fel-alá járkálva gyûjti táplálékát, mely elsõsorban vízicsigákból áll. Nem különösebben veszélyes állat, bár néha megcsipkedi az úszó ember lábát, ruházatát. A sellõk, akiket bosszant a plimpy jelenléte, úgy bánnak el vele, hogy csomót kötnek a lábára. A mozgásképességét vesztett plimpynek, hogy újra úszni tudjon, ki kell csomóznia lábát, az pedig órákig is eltarthat.
 

Alapinformációk    
   Őshonos: Oroszország
   M. M. osztály: XXX

A pogrebinek körülbelül egy láb magas orosz démonok, testükhöz képest aránytalanul nagy fejjel. Különös vonzalmat éreznek az emberek után és nagyon élvezik, ha titokban követhetik őket, és amikor az aktuális ember hátrafordulna, a pogrebin a földre kuporodik, nagy, szürke feje miatt pedig szimplán egy kőnek látszik. Ha a pogrebinnek sikerül pár órán keresztül követnie az embert, az illetőn hamarosan úrrá lesz a kétségbeesés és a hiábavalóság érzése, ezt pedig a pogrebin arra használja ki, hogy megkísérelje az ember elfogyasztását. Szerencsére azonban a pogrebineket nagyon egyszerű varázslatokkal le lehet győzni, egy sima Stupor is elég...vagy ha jó erősen fejbe rúgjuk őket.

Alapinformációk
   Őshonos: Észak-Európa
   M. M. osztály: XXX

A rőtsipkás egy apró, törpe-szerű lény, körülbelül három-négy láb magas, vörös szemmel és hosszú, éles karmokkal. A föld alatti lyukakban él; háborúk, harcok helyszínén találhatjuk meg őket leggyakrabban, de igazából bárhol jól érzik magukat, ha azon a területen vér folyt.
A rőtsipkások rendkívül veszélyesek azokra a muglikra, akiket egyedül találnak, ugyanis hajlamot éreznek arra, hogy az első adandó alkalommal verekedésbe keveredjenek velük, amelyből természetesen a rőtsipkás jönne ki győztesen.
Ami a varázslókat és boszorkányokat illeti, könnyedén vissza tudják őket verni egyszerű bűbájokkal és átkokkal, a pogrebinekhez hasonlóan nekik is elég egy stupor.

Alapinformációk
   Őshonos: Indiai-óceán
   M. M. osztály: XXX

A ramóra az Indiai-óceánban élõ ezüstszínû hal. Erõs varázsa segítségével lehorgonyozza a hajókat, megvédi a tengeri utazót. A Varázslók Nemzetközi Szövetsége nagy eszmei értékûnek nyilvánította a ramórát, s számos törvényerejû rendelettel védi a halorzó mágusoktól.

Alapinformációk
   Őshonos: Atlanti-óceán
   M. M. osztály: XXX

A sharke az Atlanti-óceánban élõ, tüskékkel borított testû hal. A hagyomány szerint az elsõ shrakerajt hajós varázslók alkották a 19. század elején, mégpedig azért, hogy megtorolják a mugli halászok inzultusait. A mélyben úszó shrake-k azóta is cafatokra szaggatják a tengernek azon a részén halászó muglik hálóit.

Alapinformációk
   Őshonos: Európa, Ázsia és Amerika
   M. M. osztály: XXX

A streeler óriási csiga. Két fontos jellemzõje van: óránként változtatja a színét, és mérgezõ nyálkás nyoma kiégeti a növényzetet. A streeler egyes afrikai országokban õshonos, de a tapasztalatok szerint Európában, Ázsiában és Amerikában is felnevelhetõ. Kaleidoszkopikus színváltozása szemet gyönyörködtetõ látvány, ezért egyesek házi kedvencként tartják. Mérges váladéka azon kevés anyagok egyike, melyek alkalmasak a horklump elpusztítására.
 

Alapinformációk
   M. M. osztály: XXX

A szalamandra kis testû, tûzlakó, lánggal táplálkozó gyík. Teste fényes fehér, de a tûz hõfokától függõen kéknek vagy skarlátpirosnak is tûnhet. A szalamandra, ha borssal etetjük, akár hat órán át is kibírja tûz nélkül. Egyébként addig él, amíg ki nem alszik a tûz, amelyben született. A szalamandravér gyógyító és regeneráló hatású.

Alapinformációk
   Őshonos: Atlanti- és a Csendes-óceánban, valamint a Földközi-tengerben
   M. M. osztály: XXX

Tengeri kígyók az Atlanti- és a Csendes-óceánban, valamint a Földközi-tengerben élnek. Jóllehet külsõre riasztóak, nem tudunk olyan esetrõl, hogy emberre támadtak volna - a muglik hisztérikus hangvételû beszámolói minden valóságalapot nélkülöznek. A tengeri kígyónak a lóéhoz hasonló feje és hosszú kígyóteste van, melyet gyakran hullámszerû púpokban a víz fölé emel.

Alapinformációk
   Őshonos: Fiji-szigetek
   M. M. osztály: XXX

Nevük ellenére a tüzes rákok inkább megtermett teknõcre emlékeztetnek. Páncéljukat ékkövek sokasága díszíti. Õshazájukban, a Fiji-szigeteken egy partszakaszt védelmi övezetnek jelöltek ki számukra - nem csak az értékes páncéltól esetleg kísértésbe esõ muglik távoltartására, hanem a gátlástalan varázslók miatt is, akik díszes üstként használják a páncélt. A tüzes rák egyébként hatásosan meg tudja védeni magát: hátsójából lángot szór támadójára. A tüzes rák - külön engedéllyel - kedvtelésbõl tartott állatként importálható.


Mára ennyi lenne, köszönöm a figyelmeteket!

Felhasznált irodalom: Göthe Salamander - Legendás állatok és megfigyelésük

Középkategóriás bestiák

Író:	Eric S. Weaver
Dátum:	2011.06.05. 11:34
Tantárgy:	Sötét Varázslatok Kivédése

A mai órán a közepesen veszélyes varázslényekkel fogunk foglalkozni, akiket egy kis gyakorlás után akár ti is képesek lesztek hatástalanítani, ha most figyeltek rám, ellenkező esetben azonban esélyetek sem lesz.
Nem is húzom az időt, vágjunk bele.

Alapinformációk
   Őshonos: Ázsia
   M.M. osztály: XXXX

Demiguise-t kizárólag a Távol-Keleten láthatunk, de ott is csak nehezen, mivel a bestia veszély esetén láthatatlanná válik - csak a befogásában jártas varázsló veszi észre. A demiguise békés növényevő, karcsú emberszabású majomra emlékeztet. Nagy, szomorú, fekete szeme csak ritkán csillan ki fejszőre mögül. Egész testét hosszú, vékony szálú, selymes, ezüstszürke bunda borítja. A demiguise-bunda igen értékes, mivel a szőrszálakból láthatatlanná tévő köpeny szőhető.

Alapinformációk
   Őshonos: Németország
   M.M. osztály: XXXX

Az erkling manószerű bestia, a németországi Fekete-erdőben őshonos. Nagyobb mint a gnóm (átlagosan 90 cm magas), arca hegyes, és jellegzetes, visító hangon nevet. Hangja hipnotikus erejű, különösen a gyerekekre hat, akiket az erkling igyekszik elcsalogatni a felnőttektől, hogy azután felfalja őket. A német Mágiaügyi Minisztérium szigorú óvintézkedéseinek köszönhetően az utóbbi évszázadokban minimálisra csökkent az erklingek által elkövetett gyilkosságok száma. A legutóbbi ismert erkling-támadás, amely egy hatéves varázslógyermeket, Bruno Schmidtet érte, de a bestia halálával végződött. Az ifjú Schmidt ugyanis fejbe csapta az erklinget apja kompakt üstjével, s ebből is láthatjuk, hogy az erklingek kiiktatására a legjobb módszer, ha egy kemény tárggyal kedélyesen kupán csapjuk.

Alapinformációk
   Őshonos: Afrika
   M.M. osztály: XXXX

Az erupment termetes, nagy erejű afrikai bestia. Akár egy tonnát is nyomhat, s messziről könnyen összetéveszhető a rinocérosszal. Vastag, szürke bőre védelmet nyújt neki a legtöbb bűbájjal és átokkal szemben. Orrán vaskos, hegyes szarvat visel, farka hosszú, kötélszerű, nősténye egyszerre egy borjút hoz a világra. Az erupment csak akkor támad, ha felingerlik, viszont szinte minden támadása tragikus következményekkel jár. Szarvával, mely nem csak a bőrt, de még a fémpáncélt is átlyukasztja, olyan nedvet fecskendez ellenfelébe, amitől az felrobban. Az erupmentek elszaporodásának az vet gátat, hogy a párzási időszakban a bikák nem ritkán felrobbantják egymást. Az afrikai varázslók különös óvatossággal kezelik a veszélyes bestiát. A erupment szarvát, farkát és robbanó nedvét egyaránt használják varázsfőzetek készítéséhez, jóllehet mindhárom B-kategóriájú (veszélyes, csak szigorú ellenőrzés mellett használható) varázscikk.

Alapinformációk
   Őshonos: Európában
   M.M. osztály: XXXX

A graphorn egy nagyon veszélyes és agresszív lény, amely az európai hegyekben őshonos. Hatalmas méretű lény, melynek bőre szürkés-lilás színű, háta púpos; fején két aranyszínű szarv látható, lábán négy ujj van. Bőre még a sárkányokénál is erősebb, a legtöbb varázslatot könnyedén visszaveri. A szarvából készült őrlemény nagyon értékes alapanyag a bájitalfőzésben, épp ezért igen drága.

Alapinformációk
   Egyéb megnevezései: majomember, lapáttalpú, hólény
   Őshonos: Tibet
   M.M. osztály: XXXX

A Tibetben élõ jeti feltételezhetõen a troll rokona, de ez nem bizonyított, mert még senkinek nem sikerült elvégeznie rajta a megfelelõ vizsgálatokat. A jeti akár 4,5 méteresre is megnõhet, testét tetõtõl talpig hófehér bunda borítja. Mindent és mindenkit megeszik, ami és aki az útjába kerül, de fél a tûztõl. Képzett varázslónak nem jelenthet gondot az elriasztása.

Alapinformációk
   Őshonos: Görögország
   M.M. osztály: XXXX

A griff fejét és mellsõ lábát tekintve óriássasra emlékeztet - teste és hátsó lába viszont oroszlánt idéz. Õshazája Görögország, s csakúgy mint a szfinxet, aki egy másik óra anyaga, a griffet is gyakran alkalmazzák kincsek védelmére. Bár a griff nem épp szelíd természetű, megfelelő képzettséggel "háziasítható". Nyers hússal táplálkozik.

Alapinformációk
   Őshonos: Japán
   M.M. osztály: XXXX

A kappa egy japán vízidémon, amely sekély vizekben él. Sokak szerint leginkább egy pikkelyes majomra hasonlít; ujjai között úszóhártyák feszülnek, a feje tetején pedig egy mélyedésben víz található. Ez a víz igazából a lény erőforrása.
Emberi vérrel táplálkoznak, megfojtva azokat a szerencsétleneket, akik a közelükbe kerülnek. Védekezni ellenük vagy úgy lehet, hogy megbékítjük őket, vagy túljárunk az eszükön. A kappa akkor nem támad, ha egy uborkát dobunk felé, amelyre annak a személynek a neve van írva, becsapni pedig úgy lehet, hogy rákényszerítjük, hogy fejet hajtson, amelynek hatására a víz kifolyik a feje tetején lévő lyukból, a kappa pedig elveszti az erejét.

Alapinformációk
   Őshonos: Nagy-Britannia és Írország
   M.M. osztály: XXXX
 
Ez a Nagy-Britanniában és Írországban honos vízidémon, amellett hogy rengeteg féle alakot képes ölteni, leggyakrabban hínársörényû ló képében jelenik meg. A hátára csalogatja a gyanútlan vándort, majd nyomban beugrik a lakóhelyéül szolgáló folyóba vagy tóba, s a mélyben elfogyasztja lovasát. A kelpi oly módon gyõzhetõ le, hogy elhelyezõ bûbáj segítségével felkantározzuk. Ettõl megszelídül, és kezessé válik. A világ legnagyobb kelpije a skóciai Loch Nessben él. Kedvenc megjelenési formája a tengeri kígyó. A Mágusok Nemzetközi Szövetségének megfigyelõi akkor jöttek rá, hogy nem igazi tengeri kígyóval van dolguk, mikor tanúi voltak, hogy a bestia mugli kutatók közeledtére vidrává változott, majd azok távozása után újfent kígyó alakját öltötte.

Alapinformációk
   Őshonos: Ázsia
   M.M. osztály: XXXX

Az occamy a Távol-Keleten és Indiában honos. Tollas, kétlábú, szárnyas és kígyótestû lény, testhossza a 4,5 métert is elérheti. Tápláléka fõleg patkányból és madarakból áll, de néha majmokat is elragad. Minden közeledõre rátámad, különösen ha tojásait védi, amelyek héját a legtisztább, puha ezüst alkotja.

Alapinformációk
   Őshonos: Észak-Amerika, Ázsia
   M.M. osztály: XXXX

A réem rendkívül ritka, aranybõrû óriásbivaly, az észak-amerikai és távol-keleti vadonok lakója. Vére emberfeletti erõt kölcsönöz annak, aki megissza. E varázslatos nedû azonban a beszerzési nehézségek miatt szinte soha nem bukkan fel a szabadpiacon.

Alapinformációk
   Őshonos: Afrika
   M.M. osztály: XXXX
 
A háromfejû runespoor õshazája az afrikai Burkina Faso. 180-200 cm-es, élénk narancssárga testét fekete csíkok díszítik. Igen feltûnõ állat, ezért a Burkina Faso-i Mágiaügyi Minisztérium egyes erdõkben feltérképezhetetlen rezervátumokat jelölt ki számára. A runespoor, bár nem különösebben agresszív lény, egykor a feketemágusok kedvelt állata volt - nyilván feltûnõ, félelmet keltõ külseje miatt. A faj sajátos viselkedési szokásait azon párszaszájú varázslók leírásaiból ismerjük, akik birtokoltak és kifaggattak ilyen lényeket. Ezekbõl a feljegyzésekbõl kiderül, hogy a kígyó egyes fejei más és más célt szolgálnak. A (szembõl nézve) bal oldali fej a tervezõ: kitalálja, merre menjen és mit csináljon a kígyó. A középsõ fej az álmodozó (a runespoor gyakran napokig mozdulatlanul fekszik, gyönyörû látomásoknak, képzelgéseknek adva át magát). A jobb fej, melynek feladata a kritizálás, szüntelen, idegesítõ sziszegéssel kommentálja két társa teljesítményét. A kritikusnak veszélyes méregfoga van. A runespoor általában rövid életû, mivel fejei hajlamosak a civakodásra. Gyakori az olyan példány, amelyiknek hiányzik a jobb feje - ennél a bal és a középsõ fej összefogtak, és leharapták bírálójukat. A runespoor - a mágikus lények között egyedülálló módon - száján préseli ki tojásait. A runespoor-tojás az agyserkentõ bájitalok értékes hozzávalója. Ennek és magának a bestiának évszázadok óta virágzó feketepiaca van.

Alapinformációk
   Őshonos: Kongó, Zaire
   M.M. osztály: XXXX

A tebó Kongóban és Zairéban honos hamuszínû varacskos disznó. Igen veszélyes bestia, s mivel képes láthatatlanná válni, lerázni és befogni egyaránt nehéz. Értékes bõrébõl pajzs és védõruházat készül varázslók számára.

Alapinformációk
   Őshonos: világszerte, de nagyon kevesen
   M. M. osztály: XXXX

A thesztrálok a szárnyas lovak egy alfaját alkotják; testük csontváz-szerű, pofájuk a hüllők vonásait viseli magukon, hatalmas bőrszárnyuk leginkább egy denevérre emlékeztet és a megjelenésük úgy egészében kísérteties hatást kelt. Nagyon ritkák és a szerencsétlenség ómenjének tekintik őket, ugyanis csak azok láthatják a thesztrálokat, akik már láttak valakit meghalni.
A sötét környezetet kedvelik, az erdők a természetes élőhelyeik.
A thesztrálok nyers hússal táplálkoznak; a földön és a levegőben egyaránt vadásznak áldozatuk után.
Sokan butának tartják őket, pedig valójában nagyon intelligens lények és képesek megérteni az emberi szót. Hűségesek és meg tudják különböztetni a barátot az ellenségtől, egymással pedig különös kiáltásokkal kommunikálnak. Ha fenyegetve érzik magukat, vagy a háziasított thesztrálok esetében a tulajdonosuk egy ellenségével találkoznak, azonnal támadnak.
A farokszőrüket pálcakészítésnél használják. Akár kilométerekről is könnyedén megérzik a nyers hús vagy vér szagát, tájékozódási képességük pedig rendkívül fejlett, épp ezért a varázslók utazási eszközként is használják őket. A szárnyaik egyszerre két ember súlyát képesek elszállítani, de hosszú távolságokat is nagyon gyorsan képesek áthidalni.

Alapinformációk
   Őshonos: főként Skandinávia, de egész Európában.
   M. M. osztály: XXXX

A troll egy hihetetlen erejű mágikus lény, ám legalább ugyanannyira buta is, mint amennyire erős. Egy kifejlett troll tizenkét láb magas és körülbelül egy tonnát nyom. Erőszakosak, agresszívak és szeszélyesek, viselkedésüket lehetetlen kiszámítani. Többnyire nyers hússal táplálkoznak, de egyáltalán nem válogatósak.
Nyelvük többnyire morgásokból áll, melyet csak nagyon kevés varázsló képes megtanulni, tehát igazából a trollokon kívül senki nem érti. Néhány emberi szót is képesek megtanulni, az okosabbakat pedig fel lehet használni biztonsági őrként.
Négy trollfajtát különböztetünk meg: a hegyi trollt, az erdei trollt, a folyami trollt és a nadroj trollt.


Mára ennyi, köszönöm a figyelmet! A következő órán folytatjuk.

Felhasznált irodalom: G. S. - Legendás állatok és megfigyelésük

Gyilkológépek

Író:	Eric S. Weaver
Dátum:	2011.06.05. 11:36
Tantárgy:	Sötét Varázslatok Kivédése

Ezen az órán a legveszélyesebbnek titulált lényekről fogunk tanulni; nem árt, ha megismerkedtek ezekkel is, hogy tudjátok, mikor kell lélekszakadva rohanni, ugyanis igen csekély az esélye, hogy az alábbiak közül bármelyiket le tudná győzni egy félképzett és tapasztalatlan varázsló.