Bagolykő Mágustanodához tananyagok

A cím kissé megtévesztő lehet; biztos vagyok benne, hogy sokan arra asszociáltatok, hogy sötét átkokat, rontásokat fogunk tanulni, ám ezeket a személyeket ki kell ábrándítanom; ezúttal az órán csak elmélettel foglalkozunk és mindenkit óva intek attól, hogy mélyebben beleássa magát a Sötét Művészetekbe.

Valószínűleg már hallottátok azt az elméletet, hogy csak akkor tudunk effektíven harcolni valami ellen, ha megismerjük a lényegét, vagy legalábbis a működési elvét. Így van ez a sötét varázslatok kivédésével is – ha meg akarjuk tanulni, hogyan védjük meg magunkat, először tudnunk kell, mi elől húzódunk fedezékbe.

Először is azzal kell tisztában lennetek, hogy egy bűbáj vagy átok sem „sötét”. A mágia lényegében nem lehet sem jó, sem gonosz, minden a használóján múlik. Attól még, hogy valaki, teszem azt, a Brahium Ermando varázslatot használja – aminek hatására a megátkozott személy elveszti az egyik végtagjában lévő csontokat – annak érdekében, hogy megmeneküljön egy támadó elől, még nem lesz velejéig romlott feketemágus. Ellenben ha csak azért átkoz meg így valakit, hogy fájdalmat okozzon az illetőnek, az már sötét varázslatnak minősül. 

Remélem, így már mindenki érzi a különbséget, vagyis hogy a szándék a fontos, nem a varázslat maga. 

Azonban mint általában, ez alól a szabály alól is van kivétel, ami ezúttal a főbenjáró átkok képében testesül meg. Ezekről majd az ötödik év elején fogunk bővebben tanulni, így egyelőre elégedjetek meg annyival, hogy a főbenjáró átkok mindegyike fekete mágiának minősül, és mint ilyen, használatuk szigorúan tiltott és életfogytiglani börtönbüntetéssel „jutalmazott”. 

Ha a sötét varázslatokról beszélünk, érdemes megismerkedni azokkal a bűbájfajtákkal, amelyeket a közvélemény mint a fekete mágia egyes formáit tartja számon, vagyis az átkokkal és a rontásokkal.

Sok iskolázott varázsló sem tudja pontosan, mi a különbség a kettő között; egymás szinonimájának tekintik őket, és bár tényleg megtalálhatóak az alapvető hasonlóságok, az átok nem egyenlő a rontással és fordítva. A legegyszerűbb az lesz, ha táblázat formájában hasonlítjuk össze őket, úgyhogy a következőt kottázzátok le a pergamenetekre:

---

Író:	Eric S. Weaver
Dátum:	2011.06.04. 12:44
Tantárgy:	Sötét Varázslatok Kivédése

Köszöntök mindenkit a tanév első olyan óráján, ahol az elmélet mellett a sötét varázslatok tényleges kivédéséről lesz szó. Mivel még fiatalok vagytok ahhoz, hogy pajzsbűbájokat és egyéb védekezési módokat tanítsak nektek, inkább néhány könnyű, szaktudást igazából nem igénylő átkot és bűbájt fogunk megnézni, amelyeket egy párbajnál vagy veszély esetén fel tudtok használni. A navinéseknek sem kell megijedni, nincs lehetőség komoly sérülést okozni a másiknak; legrosszabb esetben megnő a fogad, vagy egész este táncolni fogsz.
Kezdjünk is hozzá.

Az egyik legkönnyebb módja az ellenfél megzavarásának vagy az átkozódás ellehetetlenítésének az, ha a mozgásban akadályozod az illetőt. Erre ezer plusz egy bűbájt tudnánk sorolni, de a mai órán csak a legalapvetőbbeket fogjuk megnézni, mint amilyen a Tarantallegra, vagyis a táncoltató átok, melynek hatására ellenfelünk olyan nagy elánnal kezdi ropni a csárdást, hogy nemigen tud közben varázsolni, hogy a célzásról szót se ejtsünk. A hangsúly a rán és a legen van, a pálcamozdulat pedig a következő:

A Petrificus Totalus még ennél is jobb: az átok hatására a célszemély egész teste szobormerevvé változik, s képtelenné válik a mozgásra. Ennek ellenére persze az érzékszervei ugyanúgy működnek, tehát továbbra is látja, ha elé raksz valamit, hallja, ha a fülébe ordítasz és érzi, ha megfogod a karját, ám teljességgel tehetetlen. A hangsúly az első szótagokon van, a pálcaintés pedig a következő:

Hasonló hozzá az Immobilus, ami bár egy fokkal nehezebb átok, teljes mértékben megdermeszti a célszemélyt. A sóbálványátokkal ellentétben minden élőlényre használható, nemcsak emberek ellen. A mo szótag a hangsúlyos, színe kék. Pálcamozdulata:

A Locomotor Mortis segítségével megbilincselhetjük ellenfelünk lábait, aki garantáltan orra, esetleg hanyatt vágódik a varázslat hatására és jó esetben a pálcát is kiejti a kezéből. Még ha ez utóbbi nem is következik be, használatával nyerhetsz egy kis időt, amit felhasználhatsz egy másik, komolyabb varázslatra, vagy akár a menekülésre is. A hangsúly itt is az első szótagokon van, a pálcaintés a következő:

Nagyon hasonlít rá az Exagito, vagyis a gáncsoló átok; az eredmény ugyanaz, csak a módszer különbözik hangyányit. A hangsúly a szótag elején van, opálkék színű. Pálcamozdulata:

Az Obstructót használva ellenfelünket hátráltathatjuk, pontosabban ez az átok enyhén hátra dobja a célszemélyt. A hangsúly ismét a szó elején található. Ugyanezt irányítottan a Mobilicorpus bűbájjal is elérhetjük, amely segítségével felemeljük az illetőt, de előfordulhat, hogy a lebegés ténye nem ijeszti meg ellenfelünket annyira, hogy ne tudjon rögtön visszatámadni, úgyhogy ha biztosra akarunk menni, válasszunk másik varázslatot. Egyébiránt a két bűbáj közötti hasonlóság olyan nagy, hogy ugyanazt a pálcamozdulatot kell használni, ami a következő:

Hasznos támadási mód lehet az is, ha eltereljük a támadónk figyelmét. Ezt például elérhetjük a Serpensortia bűbájjal, amit kimondva egy erősebb varázsló akár baziliszkusz méretű kígyócsodát is megidézhet. Az elővarázsolt állat varázstulajdonságokkal nem fog rendelkezni, de minden más tekintetben olyan, mint létező rokonai, vagyis kegyetlenül megmérgezhet bárkit. Bárkit, tehát akár téged is, ha nem vigyázol és nem irányítod megfelelően! A hangsúly a ser és a sor szótagokon van, a pálcamozdulatot pedig ismételten megmutatom:

Sikeres figyelemelterelési módszer az is, ha a Capilluxot használjuk, mely segítségével felgyújthatjuk a másik haját. Ténylegesen nem fog megégni, de első körben biztos szívbajt kap, főleg, ha nőnemű az illető. A hangsúly a szó elején található, színe acélszürke, a pálcaintés pedig a következő:


Nem elhanyagolható az egyszerű varázslatok körében a Rictusempra sem, vagyis a csiklandozó bűbáj. Hatására áldozatunk éktelen röhögés közepette fog fetrengeni a földön - az erősebb lélekjelenlétű személyek csak görnyedezni -, ami mondanom sem kell, mennyi időt nyer számunkra. A varázslat egyébként narancssárga színű, a hangsúly a semp szótagon van.


Elérkeztünk az utolsó varázslatunkhoz is. Az óra elején említettem, hogy nem tanulunk lefegyverző bűbájokat, mivel azok még meghaladnák a képességeiteket - no offense -, de tanulunk valamit, ami kicsit hasonlít rájuk, ez pedig a Digitus Arcus. Ezt a bűbájt használva ellenfelünk kezének ujjai összecsomózódnak, egymásra gyűrődnek, így ellehetetlenítve a pálcafogást és -használatot, mondhatni nyert ügyünk van, ha az illetőnek nincs valami különleges képessége. Ahogy a kétszavas varázslatoknál megszokhattátok, itt is a szavak elejét nyomjuk meg jobban, a varázslat színe pedig sötétlila. A pálcamozdulat a következő:


Mára ennyit terveztem elméletnek, úgyhogy most formáljatok párokat és kezdhetitek a gyakorlást. Akinek esetleg elsősegélyre van szüksége, segítek, de ne merészeljetek elhalálozni, mert engem raknak hűvösre. Jó munkát!