Bagolykő Mágustanodához tananyagok

Echolokáció - gyakorlatok

Az echolokáció az érzék csiszolásával kezdődik, azzal, hogy gyakoroljuk, mi mindenre kell odafigyelni hallás közben. Ezek közé tartozik a fáziseltolódás, a többszörös visszaverődés, a térhatások, a hangszínszabályozás, az úsztatás és így tovább. A zenészek képezik magukat, hogy ezeknek a finomságoknak tudatában legyenek, azonban a hanglokáció fejlesztéséhez is szükségesek. Mivel ez a technika mindenki számára elérhető, behatóbban fogunk foglalkozni vele.
//A szövegek egy angol oldalról származnak, mely valóban echolokációra tanít, a saját fordításom. Az eredeti Tim Jonhson blogján található, szabadon elérhető EZEN a címen.//

Ha még nem próbálkoztatok ilyesmivel, minden bizonnyal nehéz elképzelni, hol is kezdjétek el. Az egyik módja, hogy csendes helyen, például a szobátokban ülve foglalkoztok a gyakorlatokkal, amiket nemsokára kipróbálunk. A másik, hogy a hétköznapi életben nyitott füllel jártok, azaz mozgás közben, valódi helyzetekben próbáltok jobban odafigyelni. Ne várjátok azonban, hogy rögtön elsőre tökéletesen tájékozódjatok, hiszen nem csak hallani, de értelmezni is meg kell tanulni a hallottakat - embere válogatja, ki mennyi gyakorlással jut el erre a szintre.
Ezek a gyakorlatok alapszintűek, az elsajátításuk után érdemes bonyolultabbakkal próbálkozni.

1. gyakorlat: figyelmes zenehallgatás
Ha sok zenét hallgatsz, ez jó módja annak, hogy belekezdj hallásod finomításába. Válassz ki egy számot, és hallgatása közben ügyelj a részletekre! Próbáld meg kihallani és megnevezni valamennyi hangszert!

Melyik hangszer melyik hangszóróból/füllhallgatóból szól? Esetleg mindkettőből? Ezt az effektust nevezzük úsztatásnak, és a legtöbb dal a hangszert messzebb "úsztatja" az egyik oldalon, mint a másikon. Ennek célja, hogy a hangszerek térbeli elrendezésének érzését adja - ha rájössz a trükkjére, képes leszel megmondani, melyik hangszer hol helyezkedik el a képzeletbeli pódiumon egymáshoz képest.
Próbáld meghatározni, milyen "messze" vannak tőled az egyes hangszerek (a vokált is beleértve). Ezt általában több vagy kevesebb visszhang hozzáadásával érik el a stúdióban a felvétel során. Minél több visszhang van hozzáadva, annál távolabbinak fog a hangszer tűnni, valamint nagyobbnak a tér - a rövid visszhang közeli falak benyomását kelti.
Hasonlíts össze különböző számokat! Nemcsak a számok, az egyes előadók, stúdiók és kiadók is különböznek, előnyben részesítenek bizonyos hangzásokat.

2. gyakorlat: felületek és szögek
Ez a gyakorlat a tárgyak helyzetének meghallására és értelmezésére összpontosít. Ez az echolokáció alapja és az itt tanultak minden későbbi készségnél szerepet fognak játszani.
A gyakorlathoz szükséged lesz egy könyvre, vagy más, sima és lapos felületre. A könyvet állítsd az asztalra magad elé, csukd be a szemed és kezdetnek próbálkozz "sss" vagy "aaa" hang kiadásával (választhatsz mást is, a lényeg, hogy egyenletes legyen). Ezután közelíts a könyv felé, nagyjából 12 ujjnyira (30 cm) és figyeld, hogyan verődik vissza a hangod.
Ezt követőan lassan fordítsd el a fejed az egyik oldalra és hallgasd, hogyan változik a hang - ennek oka a visszaverődés szögének változása, az, hogy eleve más irányba szól a hangod. Amikor teljesen elfordítod a fejed, a hang más nem a könyvről, hanem a legközelebbi, adott irányba eső tárgyról fog visszaverődni.

3. gyakorlat: tudatosítás
Ehhez a gyakorlathoz szükségetek lesz a klikkre - ez egy egyeneletes, általában szájjal kiadott hang, amit a legtöbb vak használ. Két fajtáját mutatom meg, de nyugodtan kísérletezzetek.
"Klakk" - A hang a nyelv csattanása a szájpadlón, mintha azt mondanád, hogy a "klopp". Amennyire én tudom ez az, amit a legtöbben használnak. Meglehetősen magas, tiszta, állandó hang.
"Klikk" - Ez leginkább olyan, mint amikor a lovat nógatják. A nyelvet a szájpadláshoz kell nyomni, amitől negatív nyomás alakul ki, így amikor elválasztod a nyelved a szájpadlástól, kattan. Ez magasabb, mint a klakk, talán valamivel hangosabb is.
A továbbiakban egy kisebb, csendes szobára és egy nagyobb tárgyra lesz még szükségetek.
Első lépésben álljatok meg a szoba közepén, csukjátok be a szemetek és klikkeljetek- ez lesz a kontroll hang. Ismételjétek meg és próbáljátok megjegyezni, lehetőleg minél több részletét, jellegzetességét. Amikor úgy érzitek, most már biztosak vagytok benne, gyorsan menjetek ki a helyiségből és álljatok szembe a nagy tárggyal (épület, szekrény a folyosón). Adjátok ki újra a klikk hangot - ugyanúgy szólt? Amennyiben nem, kezditek kapisgálni az echolokációt.

A kattintás másnak tűnik, mert halljátok, ahogy a hang visszaverődik a környező tárgyakról. A fürdőszobában sokkal több tárgyról és sokkal közelebbről pattan vissza a hang, ezzel többszörös visszaverődést hozva létre. Amikor nem vesz körül annyi tárgy, a hang elhagyja a száját és nem feltétlenül tér vissza hozzád, ezért másak az echo tulajdonságai.
Próbálkozzatok különféle helyiségekkel, esetleg az épület belsejében, majd az előtte állva kiadott hangok összehasonlításával!

4. gyakorlat: állás és mozgás
Általában zavaró lehet, ha az ember séta, vagy mozgás közben próbál echot használni, mintha ülve vagy állva teszi ugyanezt. Ennek oka, hogy mozgás többen sokkal több zavaró inger és változó körülmény nehezíti a dolgunk.
Épp ezért, a kezdetekben érdemesebb egy helyben ülve kísérletezni, mindig csak egy-egy dolgot változtatva- például az érzékelni kívánt könyv helyzetét, távolságát, és megtanulni felismerni ezeket. Ennek azonban nem kell gátolnia a kísérletezésben- ha séta közben hallgatózol, sok érdekes dologra jöhetsz rá, például azokat a tárgyakat figyelve, amik mellett elhaladsz. Teljesen máshogy hangzik például egy fal, egy postaláda és egy villanyoszlop. Emlékezz rá, hogy minden gyakorlat, még ha csak pár percet is szánsz rá, segíteni fog fejlődni és érzékeidnek hangolódni, így a bonyolultabb feladatok is egyre könnyebbé válnak majd.

5. gyakorlat: tárgyak érzékelése I.- van-nincs
Ez a gyakorlat segíteni fog megtanulni, hogyan állapítsd meg egy tárgy méreteit. Szükséged lesz hozzá valakire, aki hajlandó veled gyakorolni.
Elsőként válassz egy lapos tárgyat, lehetőleg valamilyen masszív anyagból- fából, kartonból pl. Az alakja nem számít, amíg legalább 30 centi széles megvan. A papírlap nem épp ideális választás, mivel nem elég merev, kiadhat saját hangokat és zavarhat minket. Miután megvan a tárgy, add oda a partnerednek.
Ezután odakint, vagy egy nagy, nem túl zsúfolt szobában telepedjetek le. Amennyiben bent vagytok, ne a fal, hanem egy sarok felé nézve ülj le- így könnyebb lesz megkülönböztetni a tárgyról és a falról visszaverődő hangokat. Ezután csukd be a szemed és akár az előző gyakorlatban, ismerkedj össze a térrel klikkeléssel.
Kérd meg a segítőd, hogy lassan csúsztassa elég lapjával a kiszemelt tárgyat, nagyjából 12-18 ujjnyira (30-40 cm) az arcodtól. Ne mondd meg, mikor, csak hogy lassan csinálja, hogy ne tudd, mikor teszi (hogy ne suhogjon a ruhája és ne mozgassa a levegőt).
Folytasd a klikkelést, lehetőleg egyenletes tempóban. Ha úgy érzed, előtted van a tárgy, emeld fel a kezed, hogy jelezd - ekkor tudni fogja, hogy érzékelted. A következő lépésben el kell vennie előled- ugyanolyan lassan, mint az előbb- neked pedig kezed leengedésével jelezned, ha már nem érzékeled. Ismételjétek meg párszor, hogy biztos legyél magadban. Ezután nehezítsétek a feladatot a távolság növelésével.
Egy bizonyos távnál -nagyjából 3 méter környékén- már elkerülhetetlen, hogy halld a lépéseket, így a tárgy mozgatása helyett elég, ha elfordítja 90 fokkal (lapja helyett az élét mutatva neked).
Próbáljátok ki, mekkora az a távolság, ahonnan még képesek vagytok biztosan érzékelni a tárgyat!

6. gyakorlat: tárgyak érzékelése II.- jobb-bal
A tárgyak irányának és elhelyezkedésének meghatározásának első lépése, hogy meg tudd különböztetni, melyik oldaladon is vannak.
Ismét szükséged lesz egy tágas, csendes helyre, segítőre és nagy lapostányér méretű merev tárgyra, mely lehet fém, fa vagy műanyag. A szemed lehunyva kell tartanod, vagy bekötni valamivel.
A partnered melletted vagy mögötted áll és valamelyik oldaladhoz tartja a tárgyat- nem egészen oldalra, inkább 45 fokos szögben úgy, hogy a felülete veled szembe nézzen. A távolsága az arcodtól nagyjából 12 ujj kell, hogy legyen.
A segítőd ismét eléd helyezi és elveszi a tárgyat, te pedig klikkeléssel próbáld megállapítani és ismét jelezni, mikor érzékeled. Előbb csak egy-egy oldalt gyakoroljatok és amikor már jobban megy, akkor kérd a partnered, hogy meglepetésszerűen váltogassa az oldalakat. Az adott oldalon lévő kezed felemelésével jelezheted, hol és mikor érzékeled a tárgyat.

7. gyakorlat: tárgyak érzékelése III.- fent és lent
Ez bonyolultabb, mint a jobb és bal, mivel a fülek a fej két oldalán egyforma magasságban helyezkednek el, így könnyebb érzékelni a bal-jobb eltéréseket, mint a magasságét. Az oldalaknál a hallás a hangerősség eltéréseire támaszkodik, míg a fent és lent sokkal trükkösebb, de higgyétek el, az agy tudja, hogyan kezelje.
Míg a jobb-bal a vízszintes síkban növeli a megkülönböztetés érzékenységét, a fent-lent a függőleges síkot érinti.
Ismét szükséged lesz egy tágas, csendes helyre, segítőre és az előzőekben leírt tárgyra. A szemed lehunyva kell tartanod, vagy bekötni valamivel.
Első lépésként a segítőd valamivel arcod előtt, 45 fokos szögben felfelé kell, hogy tartsa a kezét, majd halk hangot kell vele kiadnia, pl. összedörzsölni az ujjait. Ezután ugyanezt meg kell ismételnie az arcod alatt 45 fokkal. Mindez viszonyítási alapul fog szolgálni az echozás közben. Ezután a tárgy következik- tartsa a segítő az előző két pozícióban, megmondva, épp fent vagy lent van-e és klikkeléssel tapogasd le őket, "kalibrálj".
Ezután a jobb-bal gyakorlathoz hasonlóan járunk el, azonban a segítőnek minden alkalommal meg kell erősítenie a fent vagy lent választ, hogy megtanuld helyesen megkülönböztetni őket.
Ha nehezen megy, kezdetben legyen a tárgy közelebb az arcodhoz és fokozatosan növeljétek a távolságot, ahogy belejössz.

Bestiárium

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat