Bagolykő Mágustanodához tananyagok

Megkönnyítik a vizsgázást a Bagolykő varázslatos világában

Törvények és feladatkörök

Író:  
Dátum: 2011.02.01. 23:07
Tantárgy: Legendás Lények Gondozása

 

Mint azt a cím is mutatja, az idei tananyag egy nehezebben emészthető, már-már túlságosan is komoly témakörrel foglalkozik. Azonban biztosíthatlak benneteket, hogy a következőkben foglaltak nélkül nem lesz alkalmatok világosan átlátni társadalmunk és a varázslények, valamint a mugli lakosság múltbéli és jelenlegi, szorosan összefüggő kapcsolatát. Így az itt leírtak nélkülözhetetlen részét képezik az LLG oktatásának.
 
Kezdjük hát a múlttal. 1750-ben egészítették ki a Nemzetközi Varázstitokvédelmi Alaptörvényt az ún. 73-as cikkellyel, amely ma is világszerte kötelező érvénnyel bír a mágiaügyi kormányzószervekre nézve:
 
„Minden varázsügyi kormányzószerv felelős az illetékességi területén élő mágikus bestiák, mágikus értelmes lények és kísértetek elrejtéséért, gondozásáért és felügyeletéért. (…)” 
 
Mit is jelent ez? Csupán azt, hogy a Mágiaügyi Minisztériumok kötelesek létrehozni olyan alosztályokat, amelyek a lények gondozását, felügyeletét hivatottak ellátni. Ezeket hívjuk Varázslényfelügyeleti Főosztályoknak. Főbb feladatköreikről, avagy a lények elrejtéséről, rezervátumok létrehozásáról, vagy éppen korlátozások bevezetéséről a következő tanórákon ejtünk szót!
 
És hogy mindez hogyan is működik manapság? A Varázslók Nemzetközi Szövetségének egyes nemzeteket ismételten meg kellett büntetnie az utóbbi évszázadokban a 73-as cikkely megsértéséért. Tibet és Skócia az élen járnak a törvényszegők között. A Jetit például olyan sok mugli látta, hogy úgy döntöttek, nemzetközi varázsló különítményt telepítenek a tibeti hegyekbe. Néhány apró hibától eltekintve azonban elmondható, hogy társadalmunk sikerrel veszi az akadályokat a mágikus lények megóvása, elrejtése terén. Legtöbb esetben ha egy mugli észlel is egy ilyen lényt, biztosak lehetünk abban, hogy nem adja tovább az információt, hiszen a Varázslényfelügyeleti Főosztályok gondos munkájának köszönhetően muglitársai legfeljebb bolondnak néznék érte.  
 

Az önrejtőzés képessége

Író:  
Dátum: 2011.02.01. 23:08
Tantárgy: Legendás Lények Gondozása

Mint azt múltkor már említettem, idén a Varázslényfelügyeleti Főosztály feladatait vesszük sorra. Némiképp kilóg a sorból a mostani tanóra, hiszen jelen esetben a mágikus lények saját, egyedi képességéről lesz szó, azaz hogy egyes fajok milyen módon rejtőznek el saját erejükből a muglik, vagy akár a betolakodó varázslók elől.
 
A leghatékonyabb önrejtőzési képességgel rendelkezik például a Bowtruckle nevű faörző kisbestia, amely amellett, hogy mérete miatt (max. 20 cm-esre nőhet) nehezen észrevehető, hatalmas előnyeként nagyjából egy darab száraz faághoz hasonlít. A későbbiekben majd részletesebben foglalkozunk vele.
Más fajok furfang segítségével, vagy saját természetükből eredő félénkségükből kifolyólag tudják elkerülni a muglikkal való találkozást. Előbbire a legjobb példa a Kentaur esete (amely fajt mi varázslók is segítenénk, ha hagynák – lsd. a következő óra anyaga), utóbbira pedig az igencsak félénk Mooncalf nevű lény, amely csak teliholdkor bújik elő odújából. Vele is találkozunk még tanulmányaink során. Egyes mágikus lények pedig olyan muglik és varázslók számára egyaránt elérhetetlen helyen élnek, hogy csak ez okból nem lepleződtek le a varázstalan emberek előtt. Gondoljunk csak az Eridon ház nemes címerállatára, a Főnixre, amely varázslat nélkül megmászhatatlan hegycsúcsokra rakja fészkét.
Végül említsük meg az olyan lényeket, amelyek olyan parányiak, olyan fürgék, vagy olyan könnyen összetéveszthetőek varázstalan állatokkal, hogy a mugliknak még csak lehetőségük sincsen megismerni varázslatos képességeiket. E csoportra példa többek között a már tanult Chizpurfle és a Crup.
 
Sajnálatos módon nem minden mágikus lény képes az említett módokon vigyázni magára, éppen ezért van szükség a Varázslényfelügyeleti Főosztály (a továbbiakban VFF) munkájára. Hogy milyen módokon segítik e csodálatos világ fennmaradását és titokban tartását, arról a következő két tanórán esik szó.  
 

Rezervátumok

Író:  
Dátum: 2011.02.01. 23:09
Tantárgy: Legendás Lények Gondozása

A rezervátum szó olyan természetvédelmi területet jelöl, amely elkerített területen, emberi beavatkozás segítségével igyekszik fenntartani a természetes egyensúlyt az egymással, és egymástól függve élő élőlények érdekében.
 
Ilyen rezervátumok szerte megtalálhatóak a világban, a legtöbbjüket azonban muglik tartják fent. Olyan területekből, amelyek a mágikus élőlények érdekében létesültek, bizony jóval kevesebb létezik. Ennek legfőbb oka az, hogy sok munkát és egyeztetést igényel kialakításuk. Mivel elsősorban a teremtmények elrejtése a cél, ezért a lehető legváltozatosabb riasztó bűbájok alkalmazása indokolt, vagy akár a feltérképezhetetlenné nyilvánítás is felmerülhet. Ezekre fő példa a Kentaur- és Unikornis rezervátumok, amelyek többnyire erdős területen találhatóak, de például a sellők esetében természetesen egész tavakról, vagy folyószakaszokról lehet szó. Feltérképezhetetlen például a Quantiped-ek szigete Észak-Skóciában, vagy a Mantikórok dombságai Görögországban.
 
A legtöbb esetben elegendő a terület egyszeri elkülönítése, azaz a bűbájok ismétlést nem igénylő rámondása. Ellenben a sárkányok esetében szükségesnek mondható szakértő varázslók állandó jelenléte. Mindezt igazolja az a baleset is, amely 2008. augusztusában esett meg, s amelyről az iskolai újság is beszámolt:
 
„Az MMM megerősítette a hírt, miszerint egy csoport mugli rátalált egy kisebb Magyar Mennydörgő rezervátumra. Aznap ugyanis nem kezelték tökéletesen kiábrándító bűbájjal a területet, s az osztálykirándulásán lévő, 32 kiskorú és 2 nevelő véletlenül arra sétáltak. A "találkozásban" öten könnyebben, heten súlyosabban, és ketten életveszélyesen megsérültek, a többieknek az ijedségen kívül nagyobb bajuk nem esett. A rezervátum üzemeltetőjét, F. Elemért már felelősségre vonták, a bíróság pedig börtönre is ítélte, mert kiderült, hogy nem ez volt az első ilyen eset.”
 
A fentebb említett példa is mutatja, hogy a legtöbb esetben nem csak a mágikus lények, de a muglik érdeke is az elkülönítés. Vegyünk sorra néhány Magyarországon üzemelő Legendás Lény Rezervátumot:
  • Pilismogyorói Kentaur Rezervátum (1894-től az MMM fenntartásával üzemelt, azonban az 1943-as egyezmény értelmében a kentaurok maguk őrzik.)
  • Tiszamelléki Sellő Felügyelet (1952-ben létesült. A muglik tevékenysége következtében egyre kisebb terület egy 2003-as szerződés értelmében legalább 3, legfeljebb 18 tavat mondhat magáénak, a szaporulattól függően.)
  • Kelet–Közép-Európai Sárkány befogó- és ellátó Központ (Európai egyik legnagyobb, legjobban felszerelt Sárkány rezervátuma a magyar-román határon, amelyben a Magyar Mennydörgő mellett a Román Hosszúszarvú, vagy a legnagyobb méretű Ukrán Vashasú. 1907-ben alapították.)
  • Hippogriff Szelidítő (Elnevezése ellenére a létesítmény elsődleges feladata nem a megszelidítés, hanem a költési időszak nyugodt biztosítása, valamint a populáció életének figyelemmel kísérése. 1987. óta üzemel.)
Az említettek csupán a legismertebb, az MMM által maximálisan elismert rezervátumok. Ezeken felül több száz, vagy akár ezer befogó- gondozótelep is létezhet, amelyek jelentős része azonban illegálisan üzemel!

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 37
Heti: 94
Havi: 733
Össz.: 86 892

Látogatottság növelés
Oldal: LLG - 4. évfolyam
Bagolykő Mágustanodához tananyagok - © 2008 - 2024 - bktananyag.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »